Koncertek

Bio

A zenéről

Rockzenét játszunk, azt viszont aránylag széles skálán, mert szeretünk kísérletezni és nem gondoljuk, hogy skatulyába kellene szorítani magunkat. A szövegek gyakran szókimondóak, melankolikusak, néhol letargikusak vagy lázadóak. A mindennapokról szólnak, igazán az életről, a kemény melóról, szerelemről, csalódásokról. Ugyanakkor akadnak humorosnak szánt és szarkasztikus dalok is.

Majdnem mindent elértünk

• Neo FM Káosz Fesztivál → 1. hely
• IV. Élőzenéért Fesztivál 2010 (Rock kategória) → 2. hely
• A Fel kéne ébredni című dalunk egy RPG játék főcímdala lett.
• Az RTL Klub klipversenyének első fordulójában indult az Aluljáróban című videónk → 3. hely

Tagok idővonala

A leégés (2004-2007)

Az együttest Sebők Sándor (gitár) alapította Turánszki Csanáddal (gitár) és Égel Ákossal (basszusgitár). Kezdetben még név nélkül írtunk dalokat és feldolgozásokat játszottunk. Első, nem valami szenzációs névötleteink az Abalé, a Very-Take, és a Mellbimboys voltak. A Ribogzi név spicces körülmények között, Skriba Ferenc (dob) érkezésével született meg, aki remekül váltotta le a fix ritmusokra beállított szintetizátort. Ekkoriban egy énekes hölgy is szeretett volna csatlakozni hozzánk, de nem járt el a próbákra, így végül Sándor vállalta ezt a feladatot.

Első koncertünk a szépemlékű Yankee pubban előtt történt meg 2007. február 24-én. Kevés dalt játszottunk, de az Anyám tyúkjára írt színlelt-angol nyelvű feldolgozásunk masszívan beleéghetett a helyiek hallójárataiba. A közeli városok közül Bajára jártunk gyakran fellépni, közben születtek az új dalok. Ekkor a legtöbben talán a hartai majálison láttak minket, ahol egy áramszünet miatt másfélszer játszottuk el a Dolgozzt.

Nyár végén egy vasárnap reggel máig tisztázatlan okból leégeett a próbatermünk szinte a teljes felszerelésünkkel. Néhány barátunk egy segélykoncert szervezésével biztosított minket arról, hogy nem szabad feladnunk.

Mert megérdemled (2008-2012)

A kényszerszünet után Vona Pisti érkezett Ferenc helyére a dobszékbe, majd beindult a henger, a környéken számos új városban (Dunaföldvár, Dunaújváros, Solt, stb.) mutatkoztunk be. Közben lett elég saját dalunk ahhoz, hogy elkezdhessük felvenni az első albumunkat. Felszabadító érzés volt, hogy nem kell már Neoton Família szöveget énekelni az egyik zenére. Tudtad, hogy a Fel kéne ébredni csordavokáljában 18 ember hallható? A stúdiózás nem volt sétagalopp, például az utómunkálatok során a hangmérnökünk pincéje beázott, és emiatt halasztani kellett a felvételeket.

Nem kíméltek minket a természeti erők továbbra sem, ugyanis a Dunaújvárosi Élőzenei Fesztiválon a koncertünk alatt a női mosdó csőtörés miatt kiöntött, és elárasztotta a színpadot.

A Mert megérdemled végül 2009. nyarán jelent meg, Ákos pedig úgy gondolta, hogy ezzel maximális szintre fejlődött a zenei tudása, és letette a lábnyomát az örök emlékezet számára, ezért abbahagyta a zenélést. Helyét a közös koncertsorozaton játszó Rocktár zenekar basszusgitárosa, Molnár Gábor (MuZ) vette át. A közeli helyek mellett eljutottunk többek között Budapestre, Szegedre, Mezőtúrra, Kecskemétre. Utóbbi helyre a Védett Férfiak zenekar nem hozott dobfelszerelést, mert úgy emlékeztek, hogy mi viszünk, de szerencsénkre a kocsma tulajdonosa éppen egy dobos volt, és elhozta nekünk a cuccát.

Miután véget ért a koncertszezon, bezárkóztunk a próbaterembe, ahol 12 új dal született, ezekből került fel később 7 a második lemezünkre.

2011. tájékán már országos és helyi rádiók játszották a dalainkat, néhány adóba még be is hívtak minket beszélgetni a posványos magyar undergroundról, német jazz zenekarokról, meg néha egy kicsit saját magunkról is. Az együttes szeretett volna egy új énekest felépíteni, ezért alkalmanként Wéber Zoltán is részt vett a fellépéseken. Mezőtúron volt az utolsó koncertünk, ahol egy kocsmában Sanyi és MuZ minden kihívót legyőzött csocsóban, amiért a helyi társaság bántalmazást helyetett kilátásba, de időben eliszkoltunk a helyszínről. Nem ezért, de Sándor úgy döntött, hogy Angliába költözik, innentől szünetelni kezdett a zenekar.

Lemezfelvétel hiátus alatt (2014-2015)

Bár mindegyikőnk a legkülönbözőbb irányokba széledt szét, azért azt éreztük, hogy a bennünk maradt dalokat valamilyen formában meg kellene jelentetni. Csanád felvette a gitársávokat, és Sándor is feljátszotta a részét, amikor éppen Magyarországon járt. Az első dalt Wéber Zoltán énekelte fel. Pisti helyett Kasi Martin dobolt volna a lemezen, de a stúdióban sajnos rosszul rögzítették, ami miatt végül Szabó Bence ütötte fel az album nagy részét. Baján rögzítettük MuZ-zal a basszusgitár sávokat, és 2015 végére elkészült a Gyere ki a hóra EP, melyet egy pompás visszalátogató koncerten be is mutattunk.

REbogzi (2021-)

Újra elkezdtünk próbálni, írunk dalokat, és bort iszunk közben. Most hárman vagyunk, Sándor és Pisti maradt a helyén, basszusgitáron Csanád játszik. Egyelőre remekül szórakoztatjuk magunkat, meglátjuk, hova jut a dolog.